Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Hírek
Hírek : A "kettős állampolgárság" kronológiája 1996-2004 között

A "kettős állampolgárság" kronológiája 1996-2004 között

  2010.10.12. 20:56


Az alábbiakban közzé tesszük a Bakk Miklós által összeállított kronológiát, mely a "kettős állampolgárság" kérdést követi végig (illetve a népszavazásig).

A kettős állampolgárság kérdése - kronológia 1996-2004

1996. június 13-18.
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan. Az ajánlás megalapozásához nemzetstratégiai elemzések készültek.

1996. október 25-27.
Az MVSZ küldöttgyűlése alapszabály-módosítással is rögzíti a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó javaslatát.

1997. május 14.
Az Európa Tanács módosította az "Európai Konvenció az állampolgárságról" című nemzetközi dokumentumot. Az egyezmény 3. cikke szerint minden állam saját joga határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai, hogy ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni (beleértve a kettős állampolgárság tényét is) mindaddig, amíg ez összhangban áll a nemzetközi joggal.

1997. október 2.
Aláírják az Európai Uniót új alapokra helyező Amszterdami Szerződést, amelynek 17. cikke rögzíti: "...a Szerződés bevezeti az uniós állampolgárságot. Az Unió állampolgára minden tagállam állampolgára. Az uniós állampolgárság a nemzeti állampolgárságot erősíti, kiegészíti de nem lép a helyébe."

1998. április eleje
Az MVSZ választmánya politikai célként fogalmazza meg a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. A Világszövetség elnöke sajtónyilatkozatában minden magyarnak követelte az alanyi jogon járó magyar állampolgárságot.

1998. ősz
A Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle tematikus számot szentel a kettős állampolgárság kérdésének.

1998. szeptember 12.
Az alsócsernátoni fórumon is hangsúlyosan felmerült a kettős állampolgárság követelése.

1999. tavasz
Az MVSZ vezetőségében felmerül a külhoni állampolgárság fogalma, mint a brit példa alkalmazása a határon túli magyarok helyzetének kérdésében

1999. szeptember 28.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ismerteti a határon túli magyarok külhoni állampolgárságára vonatkozó koncepciót az EBESZ felülvizsgálati konferencián, Bécsben.

1999. november
Megjelenik a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle kettős állampolgárság kérdésének szentelt dupla száma, mely európai kitekintésben elemzi a létező megoldásokat.

2000. április
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tárgyalásokat kezdeményez és folytat a magyarországi pártok vezetőivel a külhoni állampolgárság kérdéséről.

2000. május 22-23.
Az MVSZ V. világkongresszusa határozatba foglalja a külhoni magyar állampolgárság célját.

2000. augusztus 20.
A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló tervezetet az MVSZ vezetősége megküldi az ország legfőbb közjogi méltóságainak (a tervezet szerzői: Borbély Imre, dr. Géher József, dr. Váradi Vilmos és dr. Zétényi Zsolt)

2000. ősz
Az RMDSZ Frunda György elnökjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során aláírásokat gyűjt a kettős állampolgárság mellett is. Ez utóbbi aláírásgyűjtést a Világszövetség Erdélyi Társasága kezdeményezte.

2000. október
Borbély Imre, az MVSZ elnökségének tagja az EBESZ varsói konferenciáján ismerteti a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét.

2000. október 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy összegyűlt több mint 80.000 aláírás a külhoni állampolgárság támogatása érdekében, és személyes megbeszélést kért a külhoni, valamint a kettős állampolgárság kérdéséről.

2000. október 19.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök budapesti találkozóján az RMDSZ elnöke hivatalosan közölte, hogy az összegzett aláírások alapján az erdélyi magyarság igényt tart a kettős állampolgárság valamilyen formájára. A magyar kormány képviselői a megbeszélésen kifejtették, ennek a kérdésnek a megoldása most nem időszerű, de a státustörvénnyel együtt a 2000. decemberi MÁÉRT napirendjére tűzték a külhoni, illetve kettős állampolgársággal kapcsolatos problémák megtárgyalását is.

2000. november 18.
Duray Miklós a Magyar Nemzetben közzétett "Státustörvény, kettős állampolgárság vagy külhoni állampolgárság" című tanulmányában elutasítja a külhoni állampolgárság intézményét a státustörvény javára.

2000. november 22.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke az Országgyűlés Külügyi bizottsága előtt ismerteti a külhoni magyar állampolgárság jogintézményre vonatkozó tervezetet. Kifejti, hogy ennek legnagyobb haszonélvezője Magyarország lenne, de a törvény megalkotása jelentős lelki, gazdasági és politikai előnyt jelentene az egész magyar nemzet számára.

2000. december 7.
Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke fogadta az oroszországi Stratégiai Tanulmányok Intézetének aligazgatóját, Larissza A. Juraszova asszonyt, aki a külhoni magyarokkal kapcsolatos elgondolások - különösen a külhoni magyar állampolgárság koncepciója - felől tájékozódott.

2000. december 14.
A román szenátus mandátumigazoló bizottsága igazolta Ilie Ilascu mandátumát, jóllehet Ilascu moldovai és román állampolgársággal is rendelkezik, és így - kettős állampolgárként - nem tölthet be köztisztséget Romániában. Ilascut november 26-án választották meg a román parlament felsőházának tagjává a Nagy-Románia Párt listáján. Korábban Dinu Zamfirescu (PNL) és Kincses Előd (RMDSZ) jelöltségét kettős állampolgárságukra hivatkozva utasították el a román hatóságok.

2001. március 13.
Moldova Köztársaságban a kormányon levő Kommunista Párt bejelentette, hogy módosítani kívánja az ország alkotmányát annak érdekében, hogy tegye lehetővé a kettős állampolgárságot.

2001. április 11-12.
A román és a moldvai külügyminisztérium jogi osztályai megtárgyalták a kettős állampolgárság kérdését a két ország kapcsolatában.

2001. április 12.
Dinu Zamfirescu liberális politikus bejelenti, hogy pert indít a román állam ellen, mivel kettős - román és francia - állampolgársága miatt korlátozták polgári és politikai jogait.

2001. május 3.
Egy lejes kártérítést követel Kincses Előd a román államtól a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon indított perben, mert a marosvásárhelyi bíróság és az ítélőtábla kettős - román és magyar - állampolgársága okán megakadályozták abban, hogy a 2000. novemberi parlamenti választásokon részt vehessen. Kincses szerint a román választási törvény alkotmányellenes, és előírásai öt nemzetközi jogszabállyal is ellentétesek. Azzal is érvelt: a bíróság nem vette figyelembe azt, hogy ő 2000. október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról.

2001. május
Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának nyilatkozva kifejtette, nincs kifogás kormányán belül a kettős állampolgársággal szemben, de nem elsősorban Magyarországon múlik, hogy megadja-e ezt.

2001. október 5.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy a státustörvényt a Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekinti.

2002. július 1.
Svédországban életbe lépett az a törvénymódosítás, amelynek alapján a svéd állampolgárok más állampolgárságot is szerezhetnek anélkül, hogy lemondanának svéd állampolgárságukról. Svédország az állampolgárságról szóló, 1963-as európai konvenció alapján vezette be a kettős állampolgárság tilalmát, és az európai konvenció módosulása nyomán fogadta el a kettős állampolgárság lehetőségét.

2003. május
Sürgősségi kormányrendelettel módosították a román állampolgársági törvényt. A törvény 10. cikkelye egyértelműen leszögezi, kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor már román állampolgárok voltak. A kormányrendelet következő, most beiktatott cikkelye úgy fogalmaz: “Azok a volt román állampolgárok, és a másodfokig terjedő leszármazottjaik, akik 1989. december 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába.” A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének a költségeitől. A már Romániában élő egykori román állampolgárok csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt átvevő hivatalnoknak kell meggyőződnie.

2003. június
Moldova Köztársaságban eltörölték a kettős állampolgárságra vonatkozó alkotmányos tiltást.

2003. június 3.
Zorán Zsivkovics szerb miniszterelnök Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel való szabadkai találkozóján kijelentette, hogy a szerb politika nem zárkózik el a kettős állampolgárság intézményétől.

2003. június 18.
A magyar belügyi hatóságok bejelentik, hogy készül a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása. A módosítások többek közt a magyar állampolgárság megszerzésének eljárását kívánják egyszerűsíteni.

2003. július 22.
A vajdasági magyarok körében aláírásgyűjtés kezdődött a kettős állampolgárságért, s a délvidéki magyar pártok megállapodtak abban, hogy e cél érdekében közösen levélben fordulnak Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) javaslatára a délvidéki magyar pártok képviselői Temerinben egyeztettek a kettős állampolgárság elnyeréséhez szükséges jövőbeni teendők megtételéről.

2003. július 25.
A tusnádfürdői nyári diáktábor fórumán Orbán kijelentette: a Medgyessy-kabinet ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig ez az intézmény az EU-ban jogszerű, és a szerb kormány is jelezte, kész róla tárgyalni. “Nincs a világon olyan nemzet, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni”, mondta a Fidesz-MPSZ elnöke.

2003. július 28.
Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő nyilatkozata szerint a magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével, figyelembe véve az európai realitásokat, a közelgő EU-tagságot és azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kedvezménytörvénnyel szerzett. Úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettős állampolgárság kérdésével, mely problémákat generálhatna, márpedig "a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányába halad".

2003. augusztus
A román Belügyminisztérium adatai szerint közel százezer moldovai állampolgár szerzett román állampolgárságot, és közülük több mint 27 ezren román útlevelet is. A román-moldovai állampolgárok közül 440-en fordultak az utóbbi két évben nyugdíjkérelemmel a román nyugdíjbiztosítóhoz. Valamennyi kettős állampolgár - még ha moldovai állandó lakhelye van is - rendelkezik romániai szavazati joggal.

2003. augusztus 1.
- Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as magyar állampolgársági törvény nem engedélyezi, és az EU rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak. Kifejtette: "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen".
A Külügyminisztérium közölte: a határon túli magyarok magyarságuk miatt egyelőre nem juthatnak kettős állampolgársághoz. Ez a Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szembeni vízumkötelezettségen azért sem segítene, mert a két ország jogszabálya nem engedi a kettős állampolgárságot.
- A moldovai alkotmány módosításával a chisinăui parlament törvényessé tette a kettős állampolgárságot a volt szovjet tagköztársaságban. A törvényt kezdeményező Vladimir Voronin államfő egyik tanácsadója szerint az intézkedésre azért volt szükség, hogy a moldovaiaknak megkönnyítsék a külföldön való munka és tanulás lehetőségét. Nem hivatalos adatok szerint a 4 és félmilliós lélekszámú Moldovának mintegy 500 ezer lakosa gyakorlatilag már most is kettős állampolgárságú, mivel a kilencvenes években sokan kaptak román állampolgárságot. A román hatóságok elzárkóznak attól, hogy adatokat közöljenek a román állampolgárságot szerzett moldovaiak számáról.

2003. augusztus 4.
Kovács a jelenlegi 15 EU-tagország és a Magyarország melletti kilenc csatlakozó állam budapesti nagykövetségének képviselőivel tett sétát a Szigeten. Kijelentette, hogy bár a kérdés rendkívül bonyolult, Magyarország kész szakértői tárgyalásokat folytatni a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az EU-val arról, hogy esetleg hogyan lehetnek kiterjeszteni a kettős állampolgárságot "Az Európai Unióban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, csak egyéni elbírálás alapján" - mondta a vajdasági magyarok kezdeményezéséről. Közölte, hogy Magyarország azt javasolja, hogy Szerbia-Montenegro és Ukrajna állampolgárai kis költséggel, a lehető leggyorsabban, többszöri beutazást és hosszabb magyarországi tartózkodást biztosító vízumhoz jussanak.

2003. augusztus 5.
- Az RMDSZ szívesen tárgyal a határon túli magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság kérdéséről, de ebben az ügyben a döntés alapvetően a magyar kormányon múlik, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári Szabadságnak adott interjújában. Emlékeztetett arra, hogy a külhoni állampolgárságot támogató aláírások gyűjtésekor, 2000-ben, az akkori magyar kormány vezetői egyértelműen leszögezték, hogy a kettős állampolgárság felvetése nem időszerű. Kifejtette, ha az új magyar kormány az EU-val és a szomszédos országokkal képes megfelelő megoldást találni, azt az RMDSZ jó néven veszi.
- Kardos Gábor nemzetközi jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi jogi tanszékének oktatója az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a vajdasági magyarok kettős állampolgársága csak úgy képzelhető el, hogy egyéni kérelemre, nem kollektív módon kapnának magyar útlevelet. „Ha Magyarország úgy döntene, hogy kettős állampolgárságot biztosít a vajdasági magyaroknak, akkor a taggá válás után újra kellene nyitnia az EU-val a csatlakozási tárgyalások során kötött megállapodást a bel- és igazságügyi együttműködésről”. Kardos szerint "erősen kérdéses", hogy az Unió mit szólna, ha Magyarország előállna a kettős állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó kéréssel; könnyen elképzelhető, hogy az EU azt mondaná, nem szeretné munkaerőpiacára korlátlanul beengedni az így magyar állampolgársághoz jutó embereket.

2003. augusztus 7.
- A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerint minden határon túli magyar alanyi jogon kellene megkapja a kettős állampolgárságot. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint a magyar külügy folyton kifogást keres a kettős állampolgársággal szemben.
- A Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata szorgalmazza a kettős állampolgárság megadását a délvidéki magyaroknak.

2003. augusztus 13.
A Reform Mozgalom és a Magyar Polgári Egyesület állásfoglalást adott ki a kettős állampolgárságról, melyben fenntartja a magyar állampolgársághoz való jog kiterjesztésére vonatkozó javaslatát a Kárpát - Medence magyarjai számára.

2003. augusztus 14.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete csatlakozik a vajdasági és kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kéri a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. Közleményt bocsátott ki a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT), a nyilatkozatban felkérik a magyar törvényhozást és kormányt: teremtse meg annak feltételeit, hogy a határon túl élő magyarok alanyi jogon juthassanak magyar állampolgársághoz. A Tulit Attila soros ügyvivő és Csapó József szóvivő aláírásával ellátott és nyilvánosságra hozott közlemény szerint alapvető emberi jog a nemzeti önazonosság vállalása. A közlemény szerint az SZNT KT a szülőföldjét elhagyni nem kívánó, de a magyar nemzethez tartozást jogi kötelékkel megerősíteni óhajtó székelység nevében fordul az anyaországi törvényhozáshoz és a magyar kormányhoz.

2003. augusztus 15.
Kelemen Hunor, SZET elnök szerint a kettős állampolgárság elsősorban a határon túli magyarok biztonságérzetét növelné főként azokban az országokban, ahol Magyarország EU-integrációja néhány évvel megelőzi a környező országokét. A képviselő szerint a kettős állampolgárság nem összeegyeztethetetlen az EU-s gyakorlattal, sőt olyan jogintézmény, amelynek azonosíthatók egyes európai precedensei.

2003. augusztus 18.
- A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöksége ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményez arról, hogy a külhoni magyarok, kérelem alapján, magyar állampolgárságot nyerhessenek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke közölte, a szervezet ismételten eljuttatja a közjogi méltóságokhoz és a parlamenti pártokhoz a külhoni állampolgárságról kidolgozott tervezetét, amely javasolja, hogy ne kössék áttelepedéshez a magyar állampolgárság elnyerését.

2003. augusztus 20.
- Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elképzelését, az általuk elindított aláírás-gyűjtési akciót, amelynek célja a kettős állampolgárság kérése az erdélyi magyarok számára. Frunda szerint ezt ötletet Orbán Viktor volt miniszterelnök indította útjára még a Fidesz hatalomra kerülése előtt.
- A Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben november elsejétől bevezetett vízumkötelezettséggel egy időben a magyar kormány kedvezményeket is kidolgoz az ezekben az országokban élő magyarok számára, hogy könnyebben juthassanak hozzá a beutazásra feljogosító okmányhoz, jelentette ki Kovács László külügyminiszter Budapesten. Az elképzelés szerint a schengeni vízumdíjnak mintegy egyharmadát kérnék, azaz 10 eurót, ezekben a támogatott kategóriákban szerepelne a családlátogatás, sírgondozás, gazdasági kapcsolatok, kulturális együttműködés, ifjúsági programok, tanulás.

2003. augusztus 25.
Mádl Ferenc köztársasági elnök konzultációt kezdett neves jogtudósokkal a kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálásáról. Az államfői hivatal közleménye szerint "a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerő jogtudósok" között van Herczegh Géza, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája, Zlinszky János volt alkotmánybíró, Király Miklós, az ELTE Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékének vezetője, valamint Martonyi János volt külügyminiszter. A jogászok megvizsgálják a nemzetközi egyezményekből és a nemzetközi szokásjogból eredő kötelezettségeket, az európai közösségi jog vonatkozó szabályainak értelmezését, a csatlakozási szerződéssel vállalt kötelezettségeket.

2003. augusztus 28.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Szabadkán tárgyalásokat folytatott Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével a kettős állampolgárság kérdéséről. Szabó kijelentette. a magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a vajdasági magyarok által felvetett kettős állampolgárság kérdését a magyarországi politikai körökben, a kormányoldalon és az ellenzékben egyaránt mindenki egyfajta nemzeti ügyként kezelje, s ezt ne terheljék belpolitikai viták és küzdelmek.

2003. augusztus 29.
Az RMDSZ a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló szakbizottság felállításáról döntött, melynek feladata, hogy megvizsgálja és mérlegelje, milyen mértékben vezetne a szülőföldről történő elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése. Tagjai: Varga Attila, Tokay György és Székely István. Markó Béla RMDSZ-elnök ennek kapcsán kifejtette, hogy az ügynek dilemmatikus vetülete is van a romániai magyar közösség szempontjából, hiszen nem tisztázott, hogy e jog megszerzése a határon túl élő magyarok szülőföldön való boldogulását vagy kivándorlását eredményezné.

2003. szeptember 1.
- A Krónikának nyújtott román belügyminisztériumi tájékoztatás szerint az 1991/21-es törvény elfogadása óta 93.902 moldovai állampolgár folyamodott román állampolgárságért. Közülük 93.342-en ezt meg is kapták. A fennmaradó 560 kérés többségét azért kellett elutasítani, mert az igénylők "nem tudták igazolni román eredetüket", illetve a kérvényezők nem jelentek meg az illetékes hivatalnál kérvényüket fenntartani, helyzetüket tisztázni. A román állampolgárságot szerzett Prúton túliak közül 27.253-an szereztek román útlevelet is. Közülük 11.507-en állandó romániai lakhellyel szerezték meg az úti okmányt, 15.746 moldovai polgár viszont megőrizte a moldovai állandó lakcímét.
- Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az Országgyűlés alelnöke korlátozott jogú kettős állampolgárságot javasol annak érdekében, hogy megoldódjon az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval szemben bevezetendő vízumkötelezettség okozta hátrányos helyzet az illető ország magyarságára nézve.

2003. szeptember 2.
Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal határon túli és kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára szerint a kettős állampolgárság kérdése Magyarországon politikai csatározások eszközévé vált. Az ügy ráadásul "különböző mélyrétegeket érint, történelmi, politikai és érzelmi hullámokat gerjeszt, ezért kell némi önkorlátozás a kérdés kezelésekor".

2003. szeptember 7.
Bársony András külügyi államtitkár a Budapesti Nemzetközi Vásáron tartott médiatalálkozón kijelentette: Brüsszel meg szeretné előzni, hogy Magyarország a hátsó kapun hozzon be több százezer embert az Európai Unióba. Az államtitkára nyomatékosította, Magyarország nem tehet olyan lépést, mellyel az Európai Unión kívüli országok polgárai uniós állampolgárokká válnak. Hangsúlyozta, Magyarország 2001-ben, a korábbi kormányzati ciklusban zárta le azt az uniós csatlakozási tárgyalási fejezetet, mely nem teszi lehetővé az állampolgárság kiterjesztését.

2003. szeptember 9.
- A Heti Válasz szeptember 9-i számában közölt interjúban Szent-Iványi István kifejti: a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának, és el tudja képzelni, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Szerinte a határon túli magyaroknak biztosított kettős állampolgárság nem etnikai diszkrimináció. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy ők - származásuktól függetlenül - csupán visszaszerzik azt a magyar állampolgárságot, amelyet tőlük vagy felmenőiktől egykor elvettek, akkor a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés az európai alapelvekkel összhangban áll. A magyar állampolgárság megszerzésének feltételeként leteendő magyar nyelvű vizsga némileg még szűkíti is az igénylők körét, "s nem kell attól tartani, hogy boldog-boldogtalan korlátlan számban magyar állampolgárságot szerez".

2003. szeptember 10.
- Az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) elutasította az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését. Az OVB formai kifogásokat fogalmazott meg: azt, hogy az aláíróíven feltüntették a kezdeményező szervezet nevét és címét. Megjegyzendő, az OVB korábban már jóváhagyta az állatkínzás bűncselekménnyé való nyilvánítását kérő népi kezdeményezést, amelynek aláíróívén ugyancsak fel volt tüntetve a kezdeményező állatvédő szervezet neve.
- Bársony András magyar külügyi államtitkár a Krónikának nyilatkozva elmondta: Magyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását, addig nem időszerű a kérdés tárgyalása.

2003. szeptember 12.
Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának a kettős állampolgárság kérdésében. A Heti Válasz című lapnak adott interjújában kifejtette: a határon túli magyaroknak biztosított kettős állampolgárság nem etnikai diszkrimináció. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy ők - származásuktól függetlenül - csupán visszaszerzik azt a magyar állampolgárságot, amelyet tőlük vagy felmenőiktől egykor elvettek, akkor a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés az európai alapelvekkel összhangban áll. A magyar állampolgárság megszerzésének feltételeként leteendő magyar nyelvű vizsga némileg még szűkíti is az igénylők körét, "s nem kell attól tartani, hogy boldog-boldogtalan korlátlan számban magyar állampolgárságot szerez".

2003. szeptember 12-13.
A határon túli magyar parlamenti képviselők budapesti csúcstalálkozójára érkezett politikusok közül többen is részt vettek az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intézett Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja.

2003. szeptember 18.
Az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) megtárgyalta azt a beadványt, amelyet a Magyarok Világszövetsége harmadszor nyújtott be a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezésről, és egyhangú határozattal hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát. A Magyarok Világszövetségének népszavazási kérdése a következő: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

2003. szeptember 22.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: október 23-án kezdődik az aláírásgyűjtési akció a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás támogatása érdekében. Az MVSZ két hónap alatt 500 ezer aláírást akar összegyűjteni. A Világszövetség elnöke nehezményezte az MDF által ugyanebben a témában kezdeményezett aláírásgyűjtést, annak ugyanis - mondta Patrubány - nincs közjogi hatálya, csupán szimpátiájukat fejezik ki, akik az MDF íveit írják alá, viszont erre már a párt nem hívja föl figyelmüket.

2003. szeptember 24.
- Balogh László (MDF) a parlamentben, napirend előtt ismét sürgette a kormányt, hogy hozzon döntést a kettős állampolgárság ügyében. "Nem halaszthatjuk el azt a történelmi lehetőséget, amelyet a szerb kormány ajánlott fel, miszerint a magyar kormány azonnal és egyoldalúan megadhatja a délvidéki magyarok számára a magyar állampolgárságot" — mondta Balogh. Bársony András külügyi államtitkár válaszképpen kijelentette, a szerb kormány nem ajánlott fel semmit a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács határozata kimondja: nem lehet etnikai alapon diszkriminációt alkalmazni az állampolgárság esetében.
- Adrian Nastase a Krónikának nyilatkozva leszögezte: "Az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs semmilyen megalapozottsága a nemzetközi jogrendszerben. Az ilyen jellegű megoldás a román-magyar egyezményekkel is ellentétes, és sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió rendelkezései nem pártolnak ilyen jellegű megoldásokat. Ezeket a problémákat azonban nagyon gyorsan meg kell oldanunk, nehogy ismét olyan huzavona alakulhasson ki, mint a kedvezménytörvény kapcsán".

2003. szeptember 25.
- A vajdasági magyar pártok és a magyar kormány szakértői tárgyalást folytattak a délvidéki magyarság kettős állampolgárságáról. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Szerbia-Montenegró miniszterelnök-helyettese szerint "olyan megoldást kell találnunk, amely Magyarország EU-csatlakozása, vagyis a schengeni rendszerbe lépése után is lehetővé teszi a zavartalan kapcsolattartást a vajdasági magyarok és az anyaország között, ugyanakkor a szülőföldön maradást is biztosítja". Hozzátette: a skála széles; kettős állampolgárság jelenthet csak utazási könnyítéseket, de lehet teljes körű is, szavazati joggal, egészségügyi ellátással.
- Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Médiahajó 2003 című rendezvényen kijelentette: minden ésszerű megoldásnak helye van a kettős állampolgárság elérési lehetőségeinek esetleges kiszélesítése kérdésében, de csak az Európai Unió jogrendszerét figyelembe véve. Elmondta: "Hihetetlen feszültségeket jelentene Magyarország és szomszédai együttélésében az EU-n belül és azon kívül egyaránt, ha az európai intézményekkel szerződésben vállalt jogi megoldásokat úgy kezelnénk, mintha azokat szabadon, bármikor megváltoztathatnánk".

2003. szeptember 26.
Dávid Ibolya pártelnök sajtótájékoztatón közölte, hogy a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát, amely azt szolgálja, hogy "jogrendszerünk befogadó legyen a kettős állampolgársággal szemben”. A javaslat értelmében kimaradna az állampolgársági törvényből az egyéves magyarországi lakhellyel való rendelkezés, valamint a megélhetés és a lakhelybiztosítás követelménye Magyarországon.

2003. szeptember 30.
Adrian Nastase román kormányfő az Európa Tanácsban Strasbourgban részben angolul, részben franciául elmondott beszédében elvetette az etnikai alapú kettős állampolgárságot. A kormányfő két legfontosabb politikai üzenete: 1. a készülő román alkotmány eleget tesz a kisebbségvédelem európai normáinak, 2. Bukarest elveti az etnikai alapú, automatikus kettős állampolgárságot. Nastase közölte: ha Magyarország ilyen törvényt akarna elfogadni, Bukarest ET-eljárást kezdeményez, vajon a jogszabály megfelel-e az európai normáknak. "Arra biztatnék mindenkit, hogy mostantól az európai állampolgárságra koncentráljon, és ne akarjon visszatérni a 19. századba" - nyilatkozta Nastase, aki szerint a két ország közötti megállapodás egyébként is kizárja a kettős állampolgárságot.

2003. október 7.
Óvást nyújtottak be az Országos Választási Bizottságnál az MVSZ kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezése ellen. Az MVSZ elnöksége szerint az óvás Dávid Ibolyával, az MDF elnökével hozható összefüggésbe; a párt országos elnöksége visszautasította a vádat.

2003. október 12.
Az MVSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy több társadalmi szervezet - köztük polgári körök - támogatják az MVSZ által kezdeményezett népszavazást. A társult szervezetek közös levelet írtak az Alkotmánybíróság elnökéhez, melyben kérik, hogy az Alkotmánybíróság tárgyalja le soron kívüli eljárással a népszavazási kezdeményezés ellen mondvacsinált érvekkel benyújtott óvást. A levélben kifejtették: szeretnék az aláírásgyűjtést október 23-án, a déli harangszó idején elkezdeni.

2003.október 22.
Medgyessy Péter magyar és Zoran Zsivkovics szerb kormányfő megállapodást írt alá Budapesten, mely szerint ingyenes vízumhoz juthatnak majd a vajdasági magyarok a vízumkötelezettség november elsejétől történő bevezetése után. Zoran Zsivkovics úgy vélekedett, az etnikai alapon megítélendő kettős állampolgárság ellentétes az európai normákkal.

2003. október 25.
A frissen megalakult Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben 700 ezer székelyföldi lakos nevében igényli a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot. A nyilatkozatot az Erdélyben magánlátogató Mádl Ferenc magyar államelnöknek fogják átadni, aki magánlátogatása során Gyergyószentmiklósra és Udvarhelyre utazik.

2003. október 27.
A vajdasági magyar pártok jogi szakértői nem hívei annak, hogy Magyarország és Szerbia-Montenengró kétoldalú egyezmény révén szabályozza a kettős állampolgárság kérdését - fejtette ki Miavecz Béla a vajdasági szakértő az újvidéki Magyar Szó című lapnak. A lap azt is megfogalmazza, hogy a magyar kormány nyomást gyakorolt a szerb vezetésre, hogy az a vajdasági magyarok állampolgárságának ügyében képviselt álláspontját megváltoztassa.

2003. október 30.
A Külügyminisztérium határozottan visszautasítja az újvidéki Magyar Szó című napilapban megjelent cikk azon állítását, amely szerint a magyar kormány nyomást gyakorolt a szerb vezetésre, hogy az a vajdasági magyarok állampolgárságának ügyében képviselt álláspontját megváltoztassa.

2003. november 1.
Életbe lépett a vízumkötelezettség Magyarország és Ukrajna, illetve Magyarország és Szerbia-Montenegró között.

2003. november 5.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke Szabadkán bejelentette: pártja 20 ezer aláírást gyűjtött össze július vége óta. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség közel 30 ezer támogatást kapott, tehát a közel ötvenezer aláírást gyűjtöttek össze a vajdasági magyar pártok a magyar állampolgárságért.

2003. november 3.
A magyar Országgyűlés plenáris ülése elutasította az MDF által benyújtott, az állampolgársági törvény módosítását szolgáló javaslat tárgysorozatba vételét.

2003. november 6.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) országos elnöksége egyhangúlag felkérte Dávid Ibolya pártelnököt, hogy kezdeményezzen négypárti egyeztetést az állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban. A felkérésre azt követően került sor, hogy az Országgyűlés elutasította az MDF által benyújtott, az állampolgársági törvény módosítását szolgáló javaslat tárgysorozatba vételét.

2003. november 18.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika című napilapnak elmondta: bár még egyszer sem ült össze, de dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága.

2003. november 27.
Második fordulójához érkezett a délvidéki magyarság képviselői és a magyar kormány közötti tárgyalás a kettős állampolgárság kérdésében. Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes korábban már bejelentette: a délvidékiek immár csakis a teljes jogú magyar állampolgárságot tartják elfogadhatónak.

2003. december 1.
Mádl Ferenc magyar államfő a felkért szakértők véleménye alapján kijelentette: a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar Alkotmány, sem a nemzetközi jog, sem az európai jog alapján. A jog szempontjából tehát nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek. Mádl szerint az állampolgárság megszerzésének megkönnyítéséről szóló döntés akkor lehet helyes, ha az egyidejűleg szolgálja a szomszédos államokban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülőföldjükön való boldogulását, valamint erősíti magyar nemzeti azonosságtudatukat.
A jogász szakértők a következők voltak: Herczegh Géza, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája, Király Miklós, az ELTE Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági-jogi Tanszékének vezetője, Martonyi János volt külügyminiszter (maga is ügyvéd), valamint Zlinszky János volt alkotmánybíró.

2003. december 3.
Dávid Ibolya MDF-elnök nyilatkozata szerint egyetértés van abban, hogy a négy parlamenti pártnak szándékában áll a kettős állampolgárság érdekében egy minél szélesebb körű elemző munka megkezdése. Dávid elmondta, az általa kezdeményezett megbeszélés nyomán világossá vált, hogy a parlamenti pártok képviselői egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet a köztársasági elnök fogalmazott meg. Mádl Ferenc állásfoglalása szerint "a jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása, magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül, azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek".

2003. december 8.
A kettős állampolgárság kérdéséről tanácskozott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke az RMDSZ vezetőivel Kolozsváron. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: mind a mai napig nincs konkrét elképzelés a kettős állampolgársággal járó előnyökről és hátrányokról, például nincs tisztázva, hogy jár-e vele ingyenes egészségügyi ellátás vagy szavazati jog. A kettős állampolgárság átgondolása azért is fontos, mert a jelenlegi feltételrendszer elszakítja a kérvényezőt hazájától.

2003. december 9.
Magyarországon 1870 óta létezik a kettős állampolgárság intézménye, így nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli - jelentette ki Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter.

2003. december 16.
A délvidéki magyar pártok vezetői a magyar kormány képviselőinek átadták a magyar állampolgárság odaítélését támogató ötvenezer aláírást.

2003. december 24.
Gedei József, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja úgy véli, a kettős állampolgárság, az autonómia és a kedvezménytörvény kérdéséről csakis egymás összefüggésében lehet tárgyalni. A Krónikának nyilatkozó Gedei szerint ugyanakkor az autonómia fontosabb, mint a kettős állampolgárság.

2004. március 1.
A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amely elfogadta a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett, népszavazáson felteendő kérdést. Eszerint arra kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják.

2004. április 25.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette: a határon túli magyarok számára a továbbiakban nem a státusztörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást.

2004. június 14.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke közölte: eddig 160 ezer aláírás gyűlt össze, és az MVSZ bízik abban, hogy a hátralévő két hétben összegyűlik még a hiányzó 40 ezer is, ami szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés kiírnja a kötelező ügydöntő népszavazást.

2004. július 2.
A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató 320.858 magyar állampolgár aláírását.

2004. július 5.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) elrendelte az MVSZ által összegyűjtött aláírások ellenőrzését.

2004. július 6.
A Magyar Demokrata Fórum bejelentette: kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a honosítási eljárás a határon túl élő magyar nemzetiségűek számára. A javaslat szerint megszűnne az a kötelezettség, hogy az állampolgárságot kérőknek magyarországi lakóhellyel, illetve a magyarországi feltételeknek megfelelő jövedelemmel kell rendelkezniük. A módosítás nem növelné a költségvetés terheit, és a választásokon is csak a Magyarországon lakóhellyel rendelkezők vehetnek részt.

2004. július 7.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) az elnöke politikai paktumot feltételez az MDF és az MSZP között az MDF egy nappal korábbi bejelentése mögött, amely szerint pártja törvényjavaslatot terjeszt be a kettős állampolgárság ügyében.

2004. július 21.
Kövér László, a FIDESZ-MPSZ választmányának elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a kettős állampolgársággal kapcsolatosan a "hatástanulmányok" hiányát emlegette, és az autonómiát nevezte elsődleges célnak.

2004. július 22.
Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke 18 ezer, Székelyföldön összegyűjtött aláírást nyújtott át a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulhelyettesének.

2004. augusztus 12.
Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke bejelentette: az MVSZ által összegyűjtött 348 ezer aláírás közül legkevesebb 274.332 és legfeljebb 278.799 aláírás felel meg minden szempontból a feltételeknek.

2004. szeptember 13.
Az Országgyűlés egyhangú szavazással elrndelte az ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A népszavazás dátumáról a köztársasági elnöknek kell döntenie.

2004. szeptember 22.
Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával.

2004. október 20.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján közölte: felkérte az egyházfőket, hogy támogassák az MVSZ kezdeményezését, és az egyházfők ígéretet tettek, minden tőlük telhetőt megtesznek az ügy támogatásáért.

2004. október 26.
A Magyarországi Református Egyház püspökei közös nyilatkozatban foglaltak állást a kettős állampolgárság megszavazása mellett.

2004. október 28.
Mádl Ferenc köztársasági elnök december 5-re kitűzte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást. A köztársasági elnök korábban szintén december 5-re tűzte ki az egészségügyi privatizációról szóló, ugyancsak ügydöntő népszavazást.

2004. november 2.
Az MSZP vezetői több fórumon is bejelentették: a nemmel való szavazást támogatják, mivel a kettős állampolgárság megadása a szülőföldről való tömeges elvándorláshoz vezetne.

2004. november 3.
- Somogyi Ferenc külügyminiszter bejelentette: a kormány olyan csomag, koncepció kialakításán dolgozik, amely a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményétől függetlenül szolgálja a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulását.
- A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elítéli Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, amiért "korábbi, még a kampány előtti nyilatkozataival a kettős állampolgárság elleni állásfoglalásra késztette a magyar kormánypártokat".

2004. november 4.
A Népszabadság című lap kiszivárogtatta annak a hatástanulmánynak a fontosabb becsléseit, melyet a kormány készíttetett a kettős állampolgárságról. A tanulmány szerint mintegy 750 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal, e személyek áttelepülése 95 milliárd forintos szociális többletköltséget okozna. Ez az összeg félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer ember esetén pedig 12 milliárd lenne.

2004. november 10.
- Hiller István kulturális miniszter, az MSZP elnöke bejelentette: a kormány külhoni útlevéllel, szülőföldalappal és munkahelyteremtési programmal kívánja támogatni a határon túli magyarokat. A kormány elképzelései szerint a határon túli magyarok egy úgynevezett külhoni útlevelet kapnának, amely megkönnyítené belépésüket az országba. Emellett szülőföldalappal és munkahelyteremtési programmal kívánják támogatni a határon túli magyarokat.
- A Capital Research telefonos mintavételen alapuló felmérése szerint kis többségű "igen"-t eredményez a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. A megkérdezettek szavazási hajlandósága 49 százalékos volt, de ennél valószínűleg kevesebben mennek el ténylegesen szavazni; 16 százalékukpedig biztosan nem menne el.

2004. november 11.
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) hatástanulmánya szerint - melyet Prugberger Tamás egyetemi tanár készített és Patrubány Miklós MVSZ-elnök mutatott be - ha ugyanazzal a 800 ezer fővel (a magyar igazolványok birtokosaival) számolunk, mint amivel a kormány korábban bemutatott tanulmánya, akkor nem többletkiadás keletkezik, hanem összességében "183 milliárd többletbevétele lesz a magyar költségvetésnek".

2004. november 12.
- Magyar Állandó Értekezlet VIII. ülésén mondott beszédében Mádl Ferenc köztársasági elnök úgy vélte: a kettős állampolgárság megadását a külhoni magyar közösségek történelmi igazságtételnek tekintik. A magyar államfő egyértelműen foglalt állást: "felszólítom a magyarokat, hogy szavazatukkal vállaljanak közösséget a határon túli magyarokkal".
- A MÁÉRT ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a kettős állampolgárság önmagában nem ad megoldást a határon túli magyarok gondjaira, de segíti őket abban, hogy otthon érezzék magukat Magyarországon is. Jogilag azonban Romániában kell rendezni a helyzetet, az autonómiát nem helyettesítheti semmilyen más megoldás, így a kettős állampolgárság sem
- A MÁÉRT ülésén az MSZP elnöke, Hiller István a nemzetpolgárság fogalmát javasolta, és arra sürgette a kormányt, hogy mielőbb alkossa meg ennek jogi intézményét
- A MÁÉRT-en résztvevő pártok és szervezetek többsége kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el, a dokumentumot azonban a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá.

2004. november 15.
Az MDF javaslatára négypárti egyeztetésre került sor a kettős állampolgárság törvényéről. A szocialista párt úgy nyilatkozott, támogatja a kormány javaslatát a határon túli magyarok nemzetpolgárságáról - eszerint a kisebbségi magyarok olyan speciális útiokmányhoz jutnának, mely akadálytalan belépést tenne lehetővé Magyarországra -, a Fidesz-MPSZ azt javasolja, hogy a parlament minél előbb alkossa meg a nemzeti összetartozás törvényét, amely a határon túli magyaroknak bevándorlás nélkül biztosítana magyar állampolgárságot, a magyar útlevéllel azonos útlevelet adna a határon túli magyaroknak, viszont kizárólag a Magyarországon életvitelszerűen élő, TB-vel rendelkezőknek adna lehetőséget a különböző költségvetési juttatások igénybe vételére Az MSZP és az SZDSZ szerint ez nem megoldás.

2004. november 16.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívással fordult a katolikus hívőkhöz, kérve őket: vegyenek részt a december 5-i népszavazáson és szavazzanak igennel.

2004. november 17.
A Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége döntése alapján mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét november 28-án és december 5-én a magyarországi templomokban a kettős állampolgárság megszavazására buzdítva.

2004. november 18.
Az Index internetes lap szerint a Magyar Szocialista Párt vezetői megosztottak a kettős állampolgárság kérdésében; Újhelyi István alelnök és Szekeres Imre elnökhelyettes is vitába szállt az elnökség többségi álláspontjával.

2004. november 19.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület nyilatkozatban határozott "igen" szavazatra buzdítja a december 5-i népszavazás részvevőit.

2004. november 21.
Az SZDSZ szabad tanácskozás elnevezésű rendezvényén Fodor Gábor országgyűlési képviselő kifejtette: a népszavazáson "nem"-mel kell szavazni, az igen a nemzetállami eszmét erősíti.

2004. november 22.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: a Világszövetség a Btk. 211 paragrafusára (választási bűncselekmény) hivatkozva a rendőrségen és az ügyészségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet az MSZP terjeszt ötmillió példányban, és amely félretájékoztató jellegű.

2004. november 23.
- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: sem a kormány, sem ő nem kívánja befolyásolni, hogy az emberek hogyan szavazzanak december 5-én a kettős állampolgárságról.
- Sikertelennek bizonyult a négypárti egyeztetés arról az MDF által kezdeményezett politikai nyilatkozatról, amely a december 5-ei népszavazáson való részvételre buzdított volna. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogatta volna az eredeti javaslatot, a Fidesz viszont ki akarta egészíteni a nyilatkozatot azzal, hogy mind a négy párt igenre buzdít a népszavazáson.
- A kormány határozati javaslatot nyújtott be a parlamenthez, kérvén alkossa meg a nemzetpolgárság intézményét, és hatalmazza meg a kormányt a szülőföldalap létrehozásáról szóló jogszabálytervezet elkészítésére. A szülőföldalapról szóló törvényjavaslat szerint az állam először 2006. évi költségvetésben irányoz elő támogatást.

2004. november 24.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "a Románián kívül tartózkodó erdélyi magyaroknak tudniuk kell, hogy november 28-ai választás népszavazás is lesz számukra a kettős állampolgárságról". Markó az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyotva: nem elég ugyanis Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes.

2004. november 25.
A Medián közvéleménykutató intézet felmérése szerint a népszavazáson biztosan részt vevők körében az igennel szavazók aránya (48 százalék) magasabb a nemmel szavazókénál (38 százalék), de a teljes népességet nézve a kettős állampolgárságot ellenzők tábora nagyobb, mint a támogatóké.

2004. november 29.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján azt javasolta a magyar állampolgároknak, hogy ne szavazzanak igennel a december 5-ei népszavazáson feltett egyik kérdésre sem.

2004. december 1.
Adrian Nastase román miniszterelnök Románia nemzeti ünnepének napján, Gyulafehérváron kifejtette, nem normális, hogy 2007-től egy Romániában élő személy három — román, magyar és európai — állampolgársággal rendelkezzék. A kormányfő magyarországi kampánytémának és "őrültségnek" nevezte a kettős állampolgárságot.

2004. december 2.
- Frunda György, az RMDSZ Maros megyei szenátora elmondta: a román kormányfőnek a romániai magyarok kettős állampolgársága elfogadhatatlanságáról szóló kijelentései választási propagandának tekinthetők.
- Tévévitát folytattak a pártok képviselői a kettős állampolgárságról. A vita részvevői: Hiller István, az MSZP elnöke, Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Gémesi György, az MDF alelnöke.

2004. december 3.
A kampánycsend előtt néhány órával határon túli magyarok vezetők vitáztak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a köztévék műsoraiban. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, valamint Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke arra kérte a magyar állampolgárokat, hogy vasárnapi voksukkal fogadják be őket a "nemzettestbe". Gyurcsány utolsó hozzászólásában - miután négyszer mondta ki, hogy 15 millió magyarért felelős - kijelentette, "nem a szavazásra, nem az igen szavazására, hanem az attól való távolmaradásra biztatok, hogy ne erőszakkal próbáljuk megoldani azt, amire nincsen még kész a magyar nemzet".

2004. december 5.
- Eredménytelen volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Az urnákhoz járuló szavazók 51,55 százaléka szavazott igennel, és 48,45 százaléka nemmel, azonban az igen szavazatok aránya alig 18,9 százalék körüli volt, és a szavazás csak akkor eredményes, ha a szavazók fele, de az összes választópolgár legalább 25 százaléka plusz egy fő azonos módon szavaz.
- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották
- Hiller István MSZP-elnök szerint: "Az MSZP felelős, hazafias politikát folytat. A népszavazáson ez a felelősség győzött".
- Orbán Viktor a Fidesz elnöke a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását kezdeményezte, ahol szerinte fel kell állítani a kettős állampolgárságról szóló törvényt előkészítő bizottságot.
- Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a választók megerősítették, hogy ezekben a kérdésekben a parlament és a kormány nem háríthatja át a felelősséget a népre.
- A határon túli magyar pártok vezetői szerint a kormánynak minél előbb meg kell oldania a kettős állampolgárság kérdését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a kormánypártok miatt messze került a megoldás, de folytatni kell az egyeztetéseket. Kasza József, a VMSZ elnöke kijelentette: a kettős állampolgárság kérdését az igenek győzelme után nem lehet megkerülni.
- Patrubány Miklós, a népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségének elnöke a Parlament előtti téren elmondta: a negyven százalékot megközelítő részvételi arány óriási, hiszen a kormányoldal a nemleges szavazásra, illetve a távolmaradásra bíztatott.

2004. december 19.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy rádióműsorban kifejtette: a határon túli magyar vezetőktől várja, hogy dolgozzák ki a kettős állampolgárságról szóló törvény vázlatát és részleteit. Hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság kérdése nem pártkérdés, ezért jobb lenne, ha ezt az ügyet nem egy párt vállalná fel.

2004. december 20.
- Hiller István, az MSZP elnöke a közszolgálati televízióban kifejtette, hogy a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárokéval azonos mozgáslehetőséget biztosító útlevelet kellene kapniuk. Elmondta: "meg kell tudni teremteni azt a kapcsolatot, amely a határon túli magyarság számára a szülőföldön való boldogulás kérdése mellett a szabad mozgás lehetőségét is megteremti".
- A határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozatot tettek közzé a népszavazás eredményéről. Aláírói szerint a nagyarányú távolmaradás annak következménye, hogy a kormánypártok a nem szavazatra buzdítással elbizonytalanították a választókat. A nyilatkozat üdvözli a Szülőföld-programot, de rámutat: az anyagi támogatás nem helyettesítheti sem azt az erkölcsi jóvátételt, amelyet a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság lehetősége jelent, sem pedig az anyaországi és határon túli magyarok közti zavartalan kapcsolattartást. Felkéri a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban alkossák meg azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy szülőföldjük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. A dokumentum aláírói: Bugár Béla, az MKP elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kasza József, a VMSZ elnöke, Kovács Miklós (KMKSZ), Jakab Sándor (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége), Juhász Sándor (Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Hámos László (Magyar Emberi Jogok Alapítvány).

2004. december 21.
- A Kárpát-medencei Református Egyházak Generális Konventjének elnöksége kolozsvári ülésén a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvény mellett állt ki. A találkozón döntés született arról, hogy 2005 böjtjén - március két vasárnapján - 500 magyarországi lelkész látogat a Kárpát-medence református településeire, ezzel viszonozva annak a szintén félezer erdélyi lelkésznek a gesztusát, akik a referendum előtt anyaországi gyülekezetekben prédikáltak.
- A határon túli magyar szervezetek nyilatkozatára reagálva Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány a közeljövőben összehívja a MÁÉRT-et. Kifejtette: belátható időn belül érdemi intézkedések születhetnek a határon túli magyarok kérdéseinek megválaszolására.

2004. december 28.
- Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke a Magyarok Világszövetsége delegáltjának kérésére január 5-ére halasztotta a népszavazás eredményének megállapítását.

http://www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu/kronologia.html

Folytatás:

A "kettős állampolgárság kronológiája 2005-ben

  2010.10.12. 21:04  

 

 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

Engedd meg, hogy horoszkópod elkészítésével szabad választásodban segítségedre lehessek. Várlak a csillagjövõ oldalon!!!    *****    ♫ Vár Téged is az egyetlen magyar nyelvû, megbízható Zara Larssonnal foglalkozó forrás! ♫ ZL Hungary ♫ ZL Magyarország ♫    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - ÚJ BLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    Nettó Bruttó Bérkalkulátor 2018    *****    A HUN Tv kezet nyújt, Asztrológiai elõadásom az Élet Magazin mûsorában.    *****    INGYEN letölthetõ OSHO könyvek, ezoterikus olvasmányok, Asztrológia: tanácsadás, oktatás.    *****    ***Munkatársakat keresek kezdetben mellékjövedelemként / Napi 1-2 óra munkával, majd késõbb akár fõállásban is!***    *****    Ingyenes tanácsadás,rendeld meg a tetszésed szerinti elemzést és minden kérdésedre választ adok.Részletek az oldalon!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Csillagászati ismeretek kézdõk és haladók részére. INGYENES ASZTRO-suli minden tanulni vágyónak!    *****    ** Portálépítés - G-Portál & HTML & CSS & Wordpress segítségek, kódok, sablonok, egyedi scriptek **    *****    ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! ASHLEY TISDALE!    *****    CSILLAGKÉPEK - a fokok szimbólumai    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - DIVATBLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    ANEZKABLOG megnyitotta kapuit, ahol a valódi, õszinte életét, véleményét olvashatjátok el!    *****    Magyarország egyetlen Olicity és legaktívabb Arrow rajongói oldala! Mindent a párosról és a készülõ 6. évadról!